Menstruációs zavarok

Mi a menstruáció (menses)?

A menstruáció röviden: a méhnyálkahártya ciklusos leválása okozta hüvelyi vérzés. Magyarországon a lányok első menstruációja átlagosan 12,6 éves korban következik be. Kezdetben a rendszertelen menstruáció a jellemző, de idővel egyre rendszeresebbé válik. Másfél évvel a menstruáció elkezdődését követően már csak a 22-23 napnál nem rövidebb és a 34-35 napnál nem hosszabb ciklusokat tartjuk normálisnak. A menstruációs ciklus és annak problémái jól jelezhetik a háttérben zajló hormonális folyamatok épségét vagy kóros működését.

Menstruációs zavarok és problémák kezelése

Amennyiben a ciklusok másfél évvel az első vérzés jelentkezését követően is rendszertelenek, vagy a már rendszeressé vált ciklusok ismét rendszertelenné válnak, a háttérben a hormonrendszer működési zavara feltételezhető. A hormonális szabályozás hibája miatt a petefészkekben a peteérés általában tökéletlenül zajlik le. Ilyenkor számos kellemetlen tünet jelentkezhet: az átlagosnál bővebb és elhúzódó vérzés, mellfeszülés, hüvelyfolyás, alhasi fájdalom, petefészekciszták. Sajnos a rendszertelen ciklusok esetén általában később ismerik fel a nem kívánt terhességet is.

Amennyiben a panaszok hátterében nem külső okok állnak (pl.: kóros soványság, túlsúly, stressz, fokozott fizikai igénybevétel), akkor a kezelés a hormonális rendszerre ható gyógyszerekkel, hormonhatású készítményekkel, fogamzásgátló tablettákkal történik.

Menstruációs zavarok típusai:

A menstruáció kimaradása

A termékeny korú nőknél a menstruáció kimaradásának legtermészetesebb oka a terhesség. A gyógyszertárakban és a drogériákban is kapható tesztek segítségével bárki könnyen meggyőződhet arról, hogy terhes-e vagy sem. 100%-os védekezési módszer nem létezik, ezért a fogamzásgátló szedése sem zárja ki a terhességet!

Ha terhessége igazolódik, foglaljon időpontot nőgyógyászainkhoz bizalommal!

Amennyiben a terhesség kizárt, a háttérben hormonális problémák állhatnak. A pubertás korban csak 6 hónapnyi, később 3 hónapnyi vérzésmentes időszakot tekintünk kórosnak, és csak ekkor vizsgáljuk az okát.

Tinédzser korban az átlagosnál nagyobb mennyiségű vérveszteséggel járó menstruációk hátterében általában nem szervi okok, hanem szintén a rendszertelen, kiegyensúlyozatlan hormonális működés áll. Ennek kezelése a rendszertelen ciklusokhoz hasonló módon történhet. Fontos, hogy megfelelő étrenddel, illetve vaskészítménnyel kezeljük a vérveszteség okozta vérszegénységet és a vashiányt. Bármely életkorban felléphet a szokásosnál bővebb vérzés, melynek számtalan oka lehet, érzelmi behatástól a kezelendő vagy súlyos elváltozásig. Ennek tisztázása szakorvosi kivizsgálást igényel. Amennyiben a vérzés szokatlanul erős, esetleg görcsös fájdalommal jár, tanácsos azonnal orvoshoz fordulni, mert akár egy korai vetélés is állhat a háttérben.

Gyakori vérzés

A gyakori vérzés hátterében állhat a normálisnál rövidebb menstruációs ciklus (22-23 napnál gyakoribb) vagy attól független köztivérzés. Mindez lehet ártalmatlan, de jelezhet kezelendő problémát is, ezért javasolt ilyen panasszal is orvoshoz fordulni.

A menstruációt kísérő kellemetlen panaszok

A menstruáció gyakran járhat kellemetlen tünetekkel: alhasi fájdalom, fejfájás, mellfeszülés, ingerlékenység, depresszió. A panaszokra jellemző, hogy a mensest pár nappal megelőzően kezdődnek, és sokszor a havi vérzés kezdetével enyhülnek, majd gyorsan meg is szűnnek. Sokan gondolják úgy, hogy a menstruáció kötelező velejárója a szenvedés. Bár a menstruáció minden kellemetlen kísérő tünetét általában nem sikerül megszüntetni, a panaszok jelentős részén lehet segíteni. Első lépésként néhány rutinvizsgálattal ki kell zárni, hogy a panaszok hátterében szervi elváltozások vannak-e. Ha szervi ok nem igazolódik, akkor a megfelelő gyógyszeres kezelés megválasztásával a tünetek többsége jelentősen enyhíthető.

A menstruációs zavarok oka:

Hogy mi okozza a zavarokat, azt csak alapos nőgyógyászati kivizsgálás útján lehet kideríteni, ám a legtöbbször:

• (korai) klimax,
• IR inzulinrezisztencia/PCOS (policisztás ovárium szindróma),
• D-vitamin hiánya,
• pajzsmirigyzavar,
• véralvadási zavarok
• magas prolaktin szint,
• ösztrogéndominancia,
• pszichés zavar,
• testsúlyzavarok,
• gyulladás,
• daganat
• polip
• mióma
• a méhnyálkahártya eltérései:
  hiperplázia (jóindulatú)
  rákos folyamatok

állhat a háttérben.

A menstruáció mennyiségének változásai

A menstruációs váladék elsősorban méhnyálkahártya szövettörmeléket és vért tartalmaz. A vérzés mennyisége egyénenként változó, de egyénenként is rendszerint változik életünk folyamán.
A mennyiség megítélése meglehetősen szubjektív: tankönyvek 80 ml körülinek ítélik az egy vérzés alatt távozó menstruációs váladékot, de ilyen pontosságú méréseket még a klinikai orvosi gyakorlatban sem végzünk.

A 4-5 napig tartó menstruációs vérzés átlagosnak tekinthető. Általában fokozatosan kezdődik, majd múlik el, de van akinél hirtelen jelentkezik, és fokozatosan csökken, vagy épp ellenkezőleg, inkább az utolsó 1-2 napon bő.

A vérzés mennyiségének pontos megítélése nehézkes, így inkább a vérzéses napok száma, az elhasznált tampon vagy betét mennyisége alapján tudunk következtetni az átlagosnál bővebb vérvesztésre. Ugyancsak kóros a kisebb-nagyobb véralvadékok jelenléte. Különösen a hosszabb időn át meglévő bő vérzés gyengeséget, szédülést, vérszegénységet okozhat és mindenképpen kivizsgálást igényel. A vérzés általában 4-5 napos. Ha vérzése 7 napnál tovább tart, a menstruációs zavar hosszabb távon ugyancsak vérszegénységhez vezethet, ezért érdemes nőgyógyászát felkeresnie.

Gyakori Kérdések a menstruációs zavarokról (GYIK)